Az Alkaloida Kabay János halála után
Kabay János és Dr. Kelp Ilona rendkívüli és áldozatos életének fő művét, a sok küzdelem, fájdalom és emberfeletti hit által, zseniális szellemiséggel megalkotott és saját lélegzetükkel lélegeztetett, speciális innovációra épített gyárat 1948-ban államosították, de ezután is sikersorozat várt „a jól beállított remekműre”. A világ első 10 gyógyszergyárának egyike volt. A gyár profitján egyébként sokan meggazdagodtak, ám sem Kelp Ilona, a szakmai munkáját fiatalon abbahagyó, különleges tudással és erővel bíró rendkívüli asszony, sem pedig gyermekei -10 évi szerény megélhetésen kívül - anyagi hasznot nem láttak belőle.
1989-ben privatizálták és 2004-ben külföldi, indiai tulajdonos kezébe került, akinek idén 2014 januárjában a fő profilt képező morfin gyártás megszüntetését tervező bejelentése sokkolóan bizonytalan helyzetet teremtett a jövőbeli stabilitást illetően. A gyár ugyanis nem csupán Kabay életében, hanem azóta is a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója és sok negatív kihatáson túl munkaerő piaci válságot is jelentene a bejelentés megvalósulása, nem beszélve arról, hogy egy nagyon értékes és komoly „tudományos bázisa”is ez az üzem Magyarország számára, méltó folytatójaként a gyáralapító Kabay zseniális szellemiségének. Úgy tűnik tehát, hogy a jelen sem kedvesebb a már születésétől sok viszontagságot és megpróbáltatást átélt, a Kabay János-féle találmányt életre keltő és beigazoló Alkaloida Vegyészeti Gyárhoz. A magyar gyökerű világszabadalomból kinövő, idén 87 éves Alkaloida Vegyészeti Gyár tehát sokáig világviszonylatban is jelentős, és Kelet-Európában is hegemón pozíciójú szereplője volt a morfingyártásnak. A gyár jövője kapcsán most azonban sajnos sok a kérdőjel.
Kabay János és Dr. Kelp Ilona rendkívüli és áldozatos életének fő művét, a sok küzdelem, fájdalom és emberfeletti hit által, zseniális szellemiséggel megalkotott és saját lélegzetükkel lélegeztetett, speciális innovációra épített gyárat 1948-ban államosították, de ezután is sikersorozat várt „a jól beállított remekműre”. A világ első 10 gyógyszergyárának egyike volt. A gyár profitján egyébként sokan meggazdagodtak, ám sem Kelp Ilona, a szakmai munkáját fiatalon abbahagyó, különleges tudással és erővel bíró rendkívüli asszony, sem pedig gyermekei -10 évi szerény megélhetésen kívül - anyagi hasznot nem láttak belőle.
1989-ben privatizálták és 2004-ben külföldi, indiai tulajdonos kezébe került, akinek idén 2014 januárjában a fő profilt képező morfin gyártás megszüntetését tervező bejelentése sokkolóan bizonytalan helyzetet teremtett a jövőbeli stabilitást illetően. A gyár ugyanis nem csupán Kabay életében, hanem azóta is a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója és sok negatív kihatáson túl munkaerő piaci válságot is jelentene a bejelentés megvalósulása, nem beszélve arról, hogy egy nagyon értékes és komoly „tudományos bázisa”is ez az üzem Magyarország számára, méltó folytatójaként a gyáralapító Kabay zseniális szellemiségének. Úgy tűnik tehát, hogy a jelen sem kedvesebb a már születésétől sok viszontagságot és megpróbáltatást átélt, a Kabay János-féle találmányt életre keltő és beigazoló Alkaloida Vegyészeti Gyárhoz. A magyar gyökerű világszabadalomból kinövő, idén 87 éves Alkaloida Vegyészeti Gyár tehát sokáig világviszonylatban is jelentős, és Kelet-Európában is hegemón pozíciójú szereplője volt a morfingyártásnak. A gyár jövője kapcsán most azonban sajnos sok a kérdőjel.